MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉS KONCEPCIÓ
A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI
Az Országos Fejlesztési Koncepció két részből áll: "A jövőépítés alapjai - Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához" és a "Célok és eszközök a sikeres Magyarországért - Jelen dokumentum célja, hogy megalapozza a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját meghatározó stratégiai megállapításokat és célokat.
A "Fejlesztési célok rendszere" Helyzetelemzésen, politikai konszenzuson és széles körű szakmai és társadalmi egyetértésen alapulva meghatározza az ország 2030-ra elérendő jövőképét. Kijelöli 2025-ig az átfogó célokat, a stratégia végrehajtása során érvényesítendő horizontális szempontokat és területpolitikai célokat, valamint az ország fejlesztésének stratégiai céljait és elérésük módját, a prioritásokat.
A fejlesztések jövőképe, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik dinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol nő az életszínvonal, javul az életminőség, ahol a jelenleginél lényegesen több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságosabb, tisztább és jobb minőségű a lakókörnyezet, egészségesebb és hosszabb az élet. Ennek megvalósításához el kell érnünk, hogy a megtermelt érték tartósan növekedjék, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjék, és hogy a jövő generációk számára szükséges erőforrások rendelkezésre álljanak. A jövőkép az ország fejlettségének az Európai Unió átlagos szintjéhez történő közelítéséről, a teljes foglalkoztatás megteremtésére való törekvésről, az oktatásról mint legjobb befektetésről, az iskoláról, a képző intézményről mint a mobilitás csatornáiról, Budapestről és a nagy egyetemi városokról mint az innováció központjairól, a feldolgozóiparról és a szolgáltatásokról mint a középvárosok gazdasági fejlődésének motorjáról, az informatikának a gazdasági és társadalmi teljesítményt megsokszorozó lehetőségeiről, a vidéki térségek új arculata által kínált új szerepekről, az országról mint ökológiai mintaállamról, a testi-lelki egészség javulásáról, a hosszabb életről, valamint az állami szerepvállalás újragondolásáról vizionál.
Magyarország középtávú stratégiai céljai: "a gazdaság versenyképességének tartós növekedése", "a foglalkoztatás bővülése", "a versenyképes tudás és műveltség növekedése", "a népesség egészségi állapotának javulása", "a társadalmi összetartozás erősödése", "a fizikai elérhetőség javulása", "az információs társadalom kiteljesedése", "a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása", valamint a "kiegyensúlyozott területi fejlődés"
Célok megvalósításának területeit három fő prioritáscsoportba rendezi, melyek a következők:
A "Befektetés az emberbe" prioritáscsoport elemei: "A munkavállalók és a szervezetek (vállalkozások, közigazgatás, civil szektor) alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósítása révén"; "Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel"; "A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása"; "A társadalmi és területi zárványok oldása"; "Az oktatáshoz, képzéshez és műveltséghez való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek a javítása"; "A társadalmi és kulturális tőke erősítése"; "Korszerű népegészségügyi szakmapolitika kialakítása"; "Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése"; valamint "A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése"
A "Befektetés a gazdaságba" prioritáscsoport elemei: "Az innováció, kutatásfejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése"; "A technológiai modernizáció előmozdítása"; "A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése
A"Befektetés a környezetbe" prioritáscsoport elemei: "A természeti értékek és erőforrások megőrzése"; "Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem"; "A megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése"; "Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése"; "A térségi-regionális elérhetőség javítása"; valamint "A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése"
Megvalósításához, a stratégiai célok eléréséhez szükséges, átfogó tervezési mechanizmus kialakítása - a stratégiai szemlélet meghonosítása; markáns, erős szakmai kormányzati koordináció; horizontális/ágazatközi és regionális koordináció; a miniszteriális szint stratégiai tevékenységének megerősítése; fejlesztéspolitikai decentralizáció; kormányzati és regionális érdekegyeztetési mechanizmus kiépítése, erős partnerség; az uniós és a nemzeti fejlesztéspolitika intézményesített összhangja - egységes fejlesztési finanszírozási rendszer; végezetül a tervezés jogszabályi megalapozásának szükségessége.
Kiindulási pont: Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben leomlott a demokratikus politikai intézményrendszer, és kialakult egy önkényuralmi rendszer. Elengedhetetlen a Demokrácia helyreállítása és az Európai Unióban maradása.
Az átalakulási folyamat ugyan súlyos terheket rótt a társadalomra, de a lakosság nehezen vagy egyáltalán nemvolt képes ezekkel megbirkózni, A háztartások helyzete jelentősen romlott
A gazdaság versenyképessége megerősítésre szorul. A felgyorsuló európai integráció nagyobb lehetőségeket kínál, ám vállalatainknak sokkal erősebb versenyben kell helytállniuk. A gazdaság fejlődése néhány térségre és ágazatra koncentrálódik, a hazai vállalkozások és a foglalkoztatottak meghatározó része a kevésbé prosperáló szektorokban és régiókban működik.
A fejlődés társadalmi háttere megerősítésre szorul. Csökken a népesség és azon belül az aktív korúak aránya. Sokan tartósan kívül rekedtek a munkaerőpiacon. Jelentős az érvényesüléshez szükséges tudással és egészséggel nem rendelkezők aránya. A szegénység néhány társadalmi csoportban tartóssá vált. A cigányság nagy része leszakadóban van. A társadalmi különbségek rögzültek, a szegregáció egyre erősebb. A területi különbségek az elmúlt években folyamatosan nőttek. A társadalom belső kapcsolatai gyengék. Egyre érezhetőbbek a fogyasztói társadalom negatív mellékhatásai.
Több közszolgáltatás minősége és hatékonysága továbbra sem kielégítő. Az állami intézmények sok esetben hozzájárulnak a társadalmi különbségek fennmaradásához és növekedéséhez. Egyes állami feladatok, erőforrások és hatáskörök megoszlása rosszul meghatározott és aránytalan.
Az ország fejlesztésének stratégiáját két elemre kell építeni: az akadályokat lebontó felzárkóztatásra, valamint az ország erősségeit és lehetőségeit kihasználó kitörési pontok megtalálására. A fejlődéshez kedvező gostratégiai adottságokkal, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezünk. Magyarország Európa meghatározó piacait összekötő közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, logisztikai adottságai kedvezőek. A budapesti agglomeráció Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége. A szomszédos országokkal való együttműködést elősegíti a határon túli magyar közösségekkel ápolt kapcsolat. Hazánk bővelkedik érintetlen természeti területekben, élővilágunk gazdag, földjeink termékenyek, jelentősek elérhető édes- és termálvízkészleteink. Kulturális hagyományaink, figyelemre méltó szellemi műhelyeink szintén szilárd bázisát jelentik az ország jövőbeli fejlődésének.
A foglalkoztatásban továbbra is jelentős szerepet töltenek be az olyan alacsony termelékenységű ágazatok, mint a textil-, ruha- és bútoripar. Az ezekben az iparágakban tapasztalható erőteljes költségverseny miatt az elmúlt időszakban egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek a hazai gyártók és alkalmazottaik az alacsonyabb bérköltségű országokkal szemben. A textil- és ruhagyártás több évszázados tradícióval rendelkező, folyamatosan fejlődő tevékenysége az emberiségnek. Sajnálatos módon azonban a társadalom és a döntéshozók fejében - világszerte, de Magyarországon különösen - az iparág "régisége"rögzült, és nem érzékelik az iparág tevékenységében és termékeiben bekövetkezett hatalmas változást, amelynek eredményeképpen a textil- és ruhaipar is tudás-intenzív iparággá vált, és ma már tevékenységében a legújabb anyagtudományi eredményeket, technológiai, technikai és informatikai innovációkat alkalmazza.
magyarországi bútoripar mind az üzemnagyság, mind a tulajdonosi szerkezet szempontjából alaposan átalakult. Egyfelől leépültek a korábbi nagy méretű gyártókapacitások, másfelől új, korszerű vállalkozások jöttek létre, több esetben új termékszerkezettel. Az ipar átalakulásának mértékét mutatja, hogy korábbi bútorgyártás mennyiségi teljesítménye erősen visszaesett.
Különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a pályakezdők, idősek és romák, illetve a megváltozott munkaképességű és a fogyatékossággal élő emberek. Eltérő módon, de ugyancsak hátrányokkal szembesülnek a munkaerőpiacon - elsősorban életciklusokhoz köthetően - a gyermeket vállaló nők.
A munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. Kormány Integrációs képzése, közmunka programja megbukott ezzel csak a munkanélküliséget próbálta leplezni
Rossz egészségi állapot
A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná
Az egészségügy rendszerében nehezen áttekinthetőek az érdekeltségi viszonyok. Kórházak állapota, felszereltsége őskori, leamortizált. az alapellátás elsődleges állapotfelmérő, betegirányító és ellátáskoordináló funkciója nem megfelelő a betegtájékoztatás, valamint a szolgáltatók közötti kommunikáció elégtelensége miatt gyakoriak a felesleges betegutak és párhuzamos vizsgálatok. Az ellátás nem kellően betegközpontú és lakosság közeli, melyet a nagyszámú betöltetlen orvosi, háziorvosi állás is súlyosbít
A szociális feszültségeket csökkentő intézményrendszer legkevésbé a hátrányos helyzetű településeken épült ki, miközben a falvak hagyományos önsegítő folyamatai, közösségi normái az elmúlt évtizedekben sokat gyengültek, csaknem megszűntek.
Az államszervezet és működése további korszerűsítésre szorul
Az államot a rövid távú problémamegoldás és konfliktuskezelés jellemzi. Gyenge a hosszú távú stratégiai szemlélet, nem épít a végrehajtás minőségfejlesztésének lehetőségeire. Céljai közül kevés volt számon kérhető, eszközrendszerében szétaprózott, társadalmi támogatottsága nem kielégítő.
Az állami feladatok, erőforrások és hatáskörök megoszlása sok esetben aránytalan. Az önkormányzati rendszer feladataihoz képest elaprózott. Az adminisztrációs terhek az elmúlt években növekedtek. Előfordul, hogy az emberek nem is fordulnak a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveihez. Az állam működésével szemben jelentős az elégedetlenség, gyakran merül fel a részrehajlás és a korrupció gyanúja.
Centrális szerkezetű, romló állagú közlekedési infrastruktúra
Az ország gazdasági erejéhez képest jelentős erőfeszítéseket tett a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésére, de a térségek elérhetőségében továbbra is nagyok a különbségek. A régiókon belül a kohézió gyengeségét is nagyrészt a belső közlekedési útvonalak hiánya vagy rossz minősége okozza. A mindennapi szolgáltatások, piaci lehetőségek elérhetőségében jelentősek a kistérségek közötti különbségek.
A hazai közúthálózat minőségi jellemzői (teherbírása, baleset veszélyessége), valamint a gyorsforgalmi úthálózat alacsony sűrűsége nem elégítik ki a növekvő tranzit- és belföldi forgalmi igényeket.
A helyközi közlekedés jelentős részét lebonyolító vasúthálózat sűrűsége ugyan megfelelő, eloszlása viszonylag egyenletes, de az elöregedett járműpark, a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya, a pályatest állapota, valamint helyenként a nem megfelelő átszállási kapcsolatok versenyképtelenné teszik a környezetbarát vasutat a közúti közlekedéssel szemben.
A fővárosközpontú, sugaras szerkezetű főútvonal- és vasúthálózat, valamint a folyami hidak elégtelen száma gátolja a regionális kapcsolatok erősödését, és jelentős egyenlőtlenségeket okoz az elérhetőség színvonalában. Az elmaradottabb térségek, települések fejlődését a fentieken túl nagyban gátolja a régión belüli hiányos közlekedési hálózat. Sok helyen hiányoznak a környezetvédelmi szempontból fontos, településeket elkerülő, tehermentesítő, illetve összekötő utak.
a tömegközlekedés versenyképessége folyamatosan romlik, a szállított utasok száma csökken. A járműpark korszerűsítésre szorul, és a tömegközlekedés kiszolgáló létesítményeinek komfortfokozata is rendkívül alacsony.